A diszgráfia a köznyelvben írászavart takar, de ez jóval több annál. Aki olvasásban téveszti a betűket, nagy valószínűséggel írásban is fogja.
A tanulási zavarok körébe tartozó diszlexia tüneteinek egy része megegyezik a diszgráfia tüneteivel, oly módon, hogy mindkét problémakörnél előfordulnak betű cserék, lassú tempó és figyelmetlenségből adódó tévesztések, kihagyások. Így elmondható, hogy a diszgráfia és a diszlexia, az esetek zömében, együtt van jelen.
A diszgráfia, mint minden tanulási probléma, részképességzavar. Ez azt jelenti, hogy az adott cselekvéshez, a diszgráfia esetén az íráshoz, szükséges készségek, képességek nem fejlődtek ki megfelelően, így diszfunkció lép fel.
Nézzük meg, mely képességek zavara okozhat diszgráfiát!
- szem-kéz koordináció: a vonalvezetés szempontjából nélkülözhetetlen készség, melynek elsajátítását már óvodás korban elkezdi a gyermek.
- téri irányok: úgy, mint az olvasásnál, itt is fontos megemlíteni, hogy balról jobbra írunk, így a gyereknek tudnia kell, hogy melyik a bal és a jobb keze.
- finommotorika: a laza ceruzafogás érdekében az ujjakkal végzett finom mozgások kivitelezésének képessége elengedhetetlen.
- alak-háttér differenciálás, szerialitás, vizuális észlelés… és még sorolhatnánk.
Kíváncsi vagy milyen képességekre van szükség az olvasáshoz? Hogyan alakul ki a diszlexia? Bővebb információért kattints ide!
A Meixner Ildikó által kidolgozott reedukációs módszer szerint a terápiában az első lépés mindig a képességfejlesztés. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk, hogy mit tud a gyermek.
Meixner módszer
Alapelvei közé tartozik a fokozatosság, a hármas asszociáció elve és a homogén gátlás elkerülése. Mindent amit tanítunk a gyermeknek azt úgy kell véghez vinni, hogy vizuálisan, auditívan és motorosan is meg kell erősíteni.
Például, ha a betűket tanítjuk a gyermeknek, akkor a táblára felírva vizuálisan szemléltetjük, kimondatjuk a betűképhez tartozó hangot, így auditívan, hallás után is rögzítjük. Majd átrajzolva vagy óriási méretben leírva lejáratjuk a gyermekkel, így mozgásos, motoros formában is bevésődik az adott betű képe.
Fontos, hogy a hasonló betűket időben egymástól távol tanítjuk, elkerülve ezzel a homogén gátlást, azaz a betűk hasonlóságából adódó tévesztést. Ezt alkalmazzuk a pösze terápiában is, amikor egy hangot alakítunk ki.
Az olvasás-írás tanításánál kiemelkedő hangsúlyt kap a módszer, mely lehet írva olvasás és késleltetett írástanítás.
- Írva olvasás
Ebben az esetben egyszerre tanulják meg a gyerekek a betűt olvasni és írni mind a 4 (kis- és nagybetűk, írott és nyomtatott) formában. Ez azért nem előnyös, mert nagyobb a valószínűsége a betűcserének, illetve nincs meg egy előzetes tudása a gyermeknek a betű alakjáról ahhoz, hogy egyből le tudja írni.
- Késleltetett írástanítás
Ez esetben a gyermek előbb tanulja meg olvasni a betű első alakját, például a kis nyomtatott betűt, majd ha már ismer 4-5 betűt, akkor kezdjük el íratni. Addig csak íráselőkészítés folyik.
Íráselőkészítés
Ehhez a szakaszhoz tartozik a készségfejlesztés, melynél nagy hangsúlyt kap a finommotorika fejlesztése gyurmázással, festéssel, színezéssel és a helyes ceruzafogás kialakításával.
Ha már a gyermek megfelelően fogja a ceruzát, akkor különböző vonalközökbe lehet íratni az egyes betűelemeket. A betűelemek azok a formák, melyek minden egyes betű leírásához kellenek. Azok a mozdulatok, melyek elengedhetetlenek egy betű leírásához.
Például a fecske vonal, mely az ’f ’betű leírásához kell.
Reedukáció
Miután a gyermek tudja a betűelemeket biztosan alkalmazni, akkor térhetünk át a betűk írására, addig csak olvastatni tanítjuk. Ha a gyermek betűket cserél vagy téveszt, akkor is újból meg kell tanítani neki a két tévesztett betűt és felhívni a figyelmét a különbségekre.
Például, hogy a ’b ’ hasa jobbra néz, a ’d ’ hasa balra néz
Persze ehhez szükséges a téri irányok ismerete, de mivel minden terápiát készség fejlesztéssel kezdünk, ezért mire ide jut a gyermek, már meg kell tudnia különböztetni a jobb és a bal irányát.
Addig-addig gyakoroltatjuk külön-külön az egyes betűket, amíg kiválóan nem megy. Majd ha mindkettőt magabiztosan tudja olvasni és írni is, akkor jöhet a differenciálás. A differenciálásnál a gyermek által kevert két betűt egyszerre szerepeltetjük a feladatokban, hogy idővel felismerje a különbséget. Eleinte biztos vagyok benne, hogy téveszteni fogja, de idővel rááll az agy, hogy különválassza.
Remélem, hogy az eddigi információk hasznosak voltak, mind a diszgráfiáról, mind a diszlexiáról. Ha még nem olvastad a diszlexia 5 jelét, akkor ide kattintva megteheted!
