A beszédfejlődés egy igen átfogó és összetett folyamat. 1-1,5 éves kor körül kezdődik – fiúknál lehet később – és életünk 18.-20. éve környékén fejeződik be. Bár ezt nem egy éles határként kell elképzelni, mivel továbbtanulás és munkavállalás esetén is specializálódhat szókincsünk, mely szintén a beszédfejlődés része. Nézzük sorjába az egyes lépcsőfokokat: elsőként a GŐGICSÉLÉST.

Gőgicsélés

8-15 hónapos korban figyelhető meg, hogy a gyermek különböző hangokat, néha értelmesnek tűnő szótagokat ejt. Ezt nevezi a szakterminológia gőgicsélésnek, gagyogásnak.

Ha ennek a folyamatnak a megkezdődése hosszasan elhúzódik – 2-3 éves korig – akkor megkésett beszédfejlődésről beszélhetünk.

Megkésett beszédfejlődés hátterében állhat:

Ha ezeket tapasztalod gyermekeden fordulj orvoshoz segítségért!

A gőgicsélés folyamán a gyermek megtanulja, hogy azok a hangok, amiket ő hall, az belőle jön. Ha a gyermek nem hall, akkor nem tud játszadozni a hangjával és nem alakul ki a hallási visszacsatolás. Ebben a helyzetben a gügyögés abbamarad. Igen, adódhat olyan helyzet is, mikor a gyermek elkezd hangot kiadni, majd abbahagyja. Ennek oka az lehet, hogy nem hallja azokat a hangokat, amiket kiad és nem jön rá, hogy minden hangnak van egy jelentése. Minden utal valamire. Pl.: ‘ő’ azt jelenti, hogy Ő – egyesszám harmadik személy.

Ez idő alatt a gyermek beszédészlelése is fejlődik azáltal, hogy a hang felé fordul. Kis idő után pedig képes lesz arra, hogy azonosítani tudja a szüleinek a beszédében az állandó jegyeket helyzettől függetlenül. Pl.: be tudja azonosítani, hogy az az anya hangja, vagy párosítani tudja a nevét saját magával.

Miközben a gyermek hangokat, szófoszlányokat képez edzi az artikulációs bázisát. (Artikulációs bázisnak nevezzük a hangképzéshez szükséges szerveket, mint pl.: ajak, nyelv, szájüreg izmai.) Ezáltal kialakul egy fonációs -képzési- mechanizmus a hangok ejtése és az ajkak mozgatásának mechanizmusa. Melynek következménye egy un. akusztikai -hangzási- állandóság lesz.

Figyelembe kell vennünk a gyermek kognitív érettségi szintjét is, mivel ha nem fejlett megfelelően a kognitív gondolkodás, akkor a gyermek elmarad a beszédfejlődésben. Tehát ha az agy strukturája sérül és ezáltal probléma lép fel a kognitív funkciók területén, akkor feltételezhetjük, hogy késni fog a beszéde. Persze ez nem minden esetben van így. a lemaradás behozható. Viszont itt megszeretném említeni a mozgásfejlődés fontosságát. A mozgásfejlődésnél és legfőképpen a mászás folyamatában alakulnak ki az agyban olyan összekötő pályák, mely a jobb és a bal testfél összerendezésével kognitív fejlettséget eredményez. Ha ez a folyamat kimarad, nem minden esetben, de beszédfejlődés elmaradáshoz vezethet.

Tehát a beszédfejlődés igen komplex folyamat, melynek törvényszerűségei nincsenek ugyan kőbe vésve, de érdemes rá odafigyelni. Leendő anyák, szülők, pedagógusok figyeljünk oda gyermekünkre, hogy a lehető legtöbbet tudjuk megadni nekik és semmiben se szenvedjenek hiányt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük